Wednesday, December 31, 2014

Amerika No. 1 partydesszertje: Jell-O

Körülbelül egy évszázada, hogy a Jell-O az amerikai gasztronómiai kultúra elválaszthatatlan része lett. A zselatin alapú, gyümölcs ízű ikon, amely meglehetősen gyakori minden partin, így szilveszterkor is, meglehetősen érdekes történettel bír.
Photo: jellomoldmistress
A 15. században a gazdagok vacsorájának zárásaként már édességként fogyasztották a zselatint, ami nem más, mint egy ízetlen, és szagtalan matéria, az állati szövetekből kinyert kollagén proteinje, gyakran disznó és marha csonjainak főzésével nyerték ki (nyami:).Eléggé időigényes foglalatosság volt ez. A főzés után a csontokat kidobálták a szubsztanciából, és hagyték állni, majd a zsírt leszedték a tetejéről, ízesítették, és kész is volt a finom desszert! (Ha nem tesszük meg a zsír és a hús kidobását, akkor kész a magyar kocsonya).
A 19. századra Európában és Amerikában egyaránt elterjedt desszertként a zselatin.Thomas Jeffersonról köztudott, hogy virginiai otthonában a hivatalos estélyeken zselatint szolgált fel a vendégeinek.
A 19. század második felére már olyan mértékben népszerű lett a zselatin, hogy kinyerésének eljárását egyszerűsíteni próbálták.
1845-ben a már ismert feltaláló Peter Cooper, akinek a nevéhez fűződik az első Amerikában megépített gőzmozdony, feltalálta a zselatinpor előállításának módját. Szabadalma (US Patent 4084)  a "hordozható zselatin"  melyhez csupán forró vizet kellett hozzáadni, hogy elkészülhessen a zselatin belőle.Cooper nem húzott nagy hasznot a találmányából, kereskedelmi forgalomba nem került,, szakácsoknak adta el alkalmanként.
Photo:craftalamode
Pearl és May Wait egy New York melleti kis városkában, Leroyban éltek, és egy kisebb gyógyszertárat üzemeltettek, nem túl sikeresen. Pár év után úgy döntöttek, valami másba kell belefogniuk, ekkor döntöttek áruforgalmazás mellett.May nagyon szeretett sütni és főzni.Megszerezték a poralapú zselatin szabadalmát, most már csak azt kellett kitalálni, hogyan ízesítsék. Erőteljes cukortaltalommal és gyümölcsízesítéssel sikerült a zselatinport kellemessé varázsolni.
May nevezte el a a terméket Jell-O-nak. A zselatin azaz jelly szó alkotja az összetétel elejét, az "O" pedig abban az időben  trendként gyakran szerepelt különböző termékek nevének végén.Ez a hagyomány állítólag azért kezdődött el, mert az O betű egész egyszerűen szép formájú és könnyen lehet vele márkanevet gyártani, ennek az érának a terméke a Grain-O is.
Sajnos a pár ugyan megalkotta a Jell-O-t, de sem tőkéjük, sem tudásuk nem volt a termék marketingjéhez. Így 1889-ben eladták a szabadalmat, a formulát és a nevet Orator Frank Woodwardnek, aki a Genesse Ford cég tulajdonosa volt, és 450 dollárt fizetett érte (ez manapság 12 ezer dollárt jelentene).
Woodward tudta, hogyan kell eladni, hiszen már felépített egy sikeres üzletet.Értékesítőit csinos ruhába öltöztette és ingyenes termékmintákat kínált a háziasszonyoknak. Kitartó marketingtevékenységgel meggyőzte az élelmiszerhálózatokat, hogy a Jell-O kerüljön az üzletek polcára, a Wait házaspár eredeti ízeit használva: eper, málna, citrom és naracs ízekben.Az üzlet mégsem ment úgy, ahogy Woodward képzelte. Egy elkeseredett pillanatában tovább akarta adni a szabadalmat egy szomszédjának, már csak 35(!) dollárért, de utólagos szerencséjére annak nem kellett.
1904-ben minden megváltozott azzal. Woodward döntő lépésre szánta el magát, és 336 dollárért a Ladies Home Journalban elhelyezett egy hirdetést a Jell-O-ról.Ebben a hirdetésben egész egyszerűen azt állította, hogy az akkor még helyi szinten is alig ismert Jell-O Amerika kedvenc desszertje. És így is lett. A hirdetés hatására az emberek vásárolni kezdték, mint a cukrot...az éves eladás 250 ezer dollárról hirtelen 6.2 millióra ugrott meg...
Woodward felbuzdulva a nem várt sikeren receptes könyvet jelentetett meg a háziasszonyoknak, amelyben természetesen a Jell-O volt az egyik főszereplő. A bevándorlóknak az Ellis Islanden ingyenes Jell-o kiöntő formákat kezdett osztogatni.Képbe került a Jell-O arca, Elizabeth King az akkor négyéves kislány, akinek apja rajzolta a hirdetéseket.
Ahogy a rádió népszerűsödött a Jell-O az első cégek között volt, akik rádióban reklámoztak..
A hetvenes évek közepéig töretlen volt a menetelés, akkor azonban elkezdtett csökkenni az eladás. Ekkor szerződtették az akkor 37 éves Bill Crosby-t, az amerikai TV egyik ikonját, hogy legyen a Jell-O reklámebere, ez megint előrelendítette a Jell-O eladását.A Jell-O és Crosby kapcsolata több, mint harminc évig tartott, a leghosszabb  híresség-cég kapcsolat volt az amerikai marketing történetében.
1964-ben a General Foods, mai nevén Kraft Foods (Amerika egyik legnagyobb élelmiszeripari vállalata) vette át a Jell-O előállítását a Leroyban levő kis gyártól, de a mai napig megtekinthető a Jell-O kis múzeuma Leroyban.
Ha egy kis amerikai hangulatot akarsz varázsolni szilveszterre íme egy recept, melyet itthoni alapanyagokból is elkészíthetsz, az instrukciókat a képve kattintva megtalálod! Vigyázat,részeges!

Sunday, December 28, 2014

Az év, amelyben Anusha először látott karácsonyfát

A karácsonyi időszakban volt időm kissé visszarévedni régi karácsonyokra.
 Sajnos ez az első olyan karácsony, amikor a szüleim már nincsenek velem, és számomra a karácsony már soha nem lesz a régi. 
Persze eszembe jutottak azok az idők is, amikor a lányom kisbaba volt, ez pedig Amerikához kötődik.Végignéztük, mosolyogtuk a karácsonyokat....azt, amikor még a földön kúszott-mászott...

 ....aztán azt, amikor már a cumival a szájában saját lábán közelítette meg a fát, amit az angyalkák este feldíszítettek. Ő maga emlékezett a harmadik karácsonyára, és az akkor kapott ajándékokra, és így tovább.

Aztán eszembe jutott, hogy hoppá, de két karácsony kimaradt a nézegetésből, a 2006-os és a 2005-ös, ez még a gyerek előtti időszak volt, de már Amerikában.
2005 volt az első, külföldön töltött karácsonyunk. Nálam fel sem merült az, ami a Határátkelő blog tanácsaiban egyáltalán szóba került, a 2005-ös karácsony az egyik legboldogabb volt. Sem szakpszichológusra, sem zsebkendőkre nem volt szükségem.

Akkoriban már negyedik hónapja éltünk odakint, és én leginkább két dolgot csináltam, önkénteskedtem a helyi könyvtárban, ahol két tanítványra is szert tettem, és babyszitterkedtem a magyar szomszédainknál. Így aztán rövid idő alatt megismertem egy nagy csomó nyugdíjas korú amerikait és több kisgyerekes magyar családot. 
Hatalmas élmény volt a Christmas-party a könyvtárban, ahol az volt a szokás, hogy azon a napon potluck-party volt, azaz mindenki hozott valami otthoni készítésű (méghogy az amerikaiak nem főznek, haha) ételt. Én akkor kókuszgolyót vittem, mert még nem igazán igazodtam el a Safeway (helyi szupermarket) kínálatában, az kb elronthatatlan. Mivel senki nem ismerte, HATALMAS SIKER VOLT:). Akkor ettem először pumpkin pie-t, és persze más nemzeteknek is a különböző édességeit is mind megkóstoltam. Könnyekig hatódtam, amikor kaptam ajándékba, hasonlóan más önkéntesekhez, egy nagy kék bögrét, a felirata nagyon megható volt, amiben megköszönték a munkámat.Úgy éreztem, rövid idő után, hogy tartozom valahova, amit őszintén szólva Magyarországon ritkán érzek.
Aztán eljött a karácsony, mi akkor csak 24-én állítottunk fát, noha tudtuk, hogy az országban mindenhol már vagy egy hónapja állnak a fák feldíszítve az otthonokban. Hevenyészett díszeink voltak, nem akartunk nagyon költeni rá, így aztán sokat én készítettem. Nagyon pénzem sem volt még vásárolni, az önkénteskedés nem fizetett, a babyszitterkedés és a tanítás is csak a zsebpénz szintje volt, vezetni nem tudtam, így az első karácsonyon egy saját díszítésű fadobozt ajándékoztam a férjemnek. Még mindig megvan, és még mindig tele van apró tárgyi emlékekkel Amerikából.
A beigli nem hiányzott, akkor ismerkedtünk meg a Panettonéval és a Stollennel, ezek ma már Magyarországon is elérhetőek.Mi azóta is ezeket esszük inkább.

Amit viszont soha nem fogok elfelejteni, az első kinti barátom rácsodálkozása a fenyőfára.
Anushával, az indiai lánnyal, akivel egy emeleten laktunk, egy szerencsétlen véletlen miatt ismerkedtem meg. Egyik délelőtt egyedül voltam otthon, mosni indultam és kizártam magam. Ez talán az első héten volt. Kétségbeesve csöngettem be az ajtókon, hátha valaki otthon van és tud annyira angolul, hogy segítsen.Ő otthon volt, és mivel Indiában az angolt kis koruk óta tanulják, angolul is kiválóan tudott...így indult a barátságunk, az egyik legkülönlegesebb barátságom odakint, mert annyira mások voltunk, annyira más kultúrából jöttünk. 
Indiában nincs karácsony, és Anusha abban az évben először látott ilyet. Soha nem felejtem el azt a gyermeki boldogságot,amikor átjött hozzánk, és hozott egy végtelenül giccses, arannyal befújt, átlátszó műanyagból készült galambpár díszt a fára, és nagyon boldogan feltette.Amíg a fa állt nálunk, sűrűn megjelent, hozott mindenféle indiai finomságot (mango lassi, óóó, de szerettelek), és minden alkalommal megcsodálta a fát.
Ez a kép az első találkozását őrzi egy karácsonyfával. Boldog vagyok, hogy ez a karácsonyfa hozzám tartozottt. Minden évben, amikor felteszem a díszeket, és meglátom a műanyag galambpárt köztük, elmosolyodom: eszembe jut Anusha, és az a boldogság, ahogy rácsodálkozik a karácsonyra.

Friday, December 26, 2014

A negyvenéves karácsonyfa

Amikor ezt a sztorit olvastam, arra gondoltam, valami szuperfa lehet ez, hogy a tüskéi még mindig a helyén vannak, mert a mienk egy hét alatt majdnem megkopaszodott, pedig még nagyon meleg sincs a lakásban.

Egyszer volt hol nem volt Amerikában, pontosabban Wisconsinban egy idős férfi, Neil Olson aki negyven éve nem dobta ki a karácsonyi fenyőjét. A fát 1974 karácsonyán állította fel, amikor hat fiából kettő a vietnámi háborúba készült harcolni.Akkor azt a fogadalmat tette, addig nem bontja le a fát, amíg mind a hat fiát újra körülötte nem tudja.
Az idősebb fia megsérült, és nem tudott visszatérni Washington államból Wisconsinba, így a papa nem szedte le a fát.Az idős férfi maga is szolgált a II. világháborúban és a korai háborúban is.

A fa  ma már olyan, mint egy öreg bútordarab a lakásban és nagyon poros, hiszen nem tisztítható. Az idős ember reméli, hogy sérült fia vissza tud még egyszer térni Wisconsinba és a fától el tud búcsúzni.
A kommentelők között akadt egy nyugdíjas kárpitos, aki már dolgozott az idős embernél és ismeri a fát, azt írja, a tűlevelek nem hullanak.A képek tanúsága szerint a fa levelei megbarnultak, de valóban nem hullanak.
Neil Olson reméli, hogy fájával bekerülhet a Guiness Rekordok könyvébe, a leghosszabban álló természetes karácsonyfa kategóriában.

Tuesday, December 23, 2014

Kwanzaa

Sokat gondolkodtam, milyen is a karácsony Amerikában.
A legjobb válasz az, hogy sokféle, mint az ország maga.Sok ember országa Amerika, a rengeteg bevándorló mind hoz magával valami keveset az ő országának hagyományaiból, és ez igaz a karácsonyra is. Míg Magyarországon a karácsony mindenkinek egyet jelent, és csak valamikor felnőtt koromban hallottam arról, hogy a zsidóknak például Hanukkah-juk van a karácsony helyett, de fogalmam sem volt, ez mit jelent, addig itt teljesen be van épülve a kultúrába a sokféleség, az ünneplési szertartások mássága. Akár a nemünneplés is, mert az indiaiaknál nincs karácsony például (a Diwali, a fények ünnepe náluk októberre-novemberre esik), és bizony rengeteg indiai is él itt.Ezért aztán a karácsony például az állami iskolákban nincs is megünnepelve, mert azzal már negatív megkülönböztetés érné azokat a tanulókat, akik a kultúrájukban nem tartják a karácsonyt.



Menorah, a Hanukkah ünnep egyik szimbóluma


De akkor mégis, milyen az amerikaiak karácsonya?
 Még a karácsony időpontja is más, itt nincsen Szenteste olyan értelemben, mint Magyarországon, a karácsony december 25 és 26. A fenyőfát sem karácsony előtt közvetlen díszítik fel,hanem az amerikaiak  nagy ünnepén,Thanksgiving-kor, azaz a Háaladáskor ( a negyedik csütörtök novemberben). Míg otthon mindenki egyértelműen teszi a szaloncukrot a karácsonyfára, addig odakint élve kiderül, hogy ez igazi magyar szokás, bár a szaloncukor eredete osztrák. Az amerikaiak inkább botcukorral, azaz candy cane-nel díszítenek, viszont nemcsak a karácsonyfával díszítik a lakást, hanem iparág van a különböző lakásdekorokra.Nem hal és beigli kerül az asztalra hagyományos ételként, hanem minden egyes családnak megvan a maga kis ételhagyománya, nincs egyértelműen karácsonyi menü. 

Botcukorka, az amerikaiak jellegezetes karácsonyi dísze


Ma kifejezetten egy, a világ más részén nem honos „karácsonyféléről” akartam írni, ami sehol máshol nincsen, nem vallásos ünnep, hanem egy afro-amerikai találta ki:a Kwanzaa.
A Kwanzaa tehát az Amerikában élő feketék ünnepe, december 26-tól január elsejéig tart. Ettől függetlenül sok fekete család megünnepi a karácsonyt is, így aztán sok helyütt kétszeres év végi ünneplés van. A kwanzaa szuaheli szó, jelentése első gyümölcs. Az ünnep megismeréséhez ismerni kell egy kicsit a feketék történetét is. A rabszolgatartás kialakulásával a feketék jogai háttérbe szorultak, majd eltűntek. Észak-Amerikában a gépesítés és a fejlettség eredményeképpen a rabszolgaságra kevéssé lett szükség, és ezen a vidéken felvilágosultabban kezdtek gondolkodni a gazdák.Míg Délen az ültetvényes gazdálkodás volt a jellemző, melyhez rabszolgák munkaereje elengedhetetlen lett. Lincoln elnöksége alatt azonban a felszabadító mozgalmak felerősödtek, mert maga az elnök is elítélte a rabszolgatartást, és az amerikai polgárháború lezárultával, törvényekkel seperték el a megalázó, emberellenes gyakorlatot.
Ezzel egyidőben kezdődtek meg a feketék polgárjogi mozgalmai, melyek a 20.század hatvanas éveire meghatározó elemmé váltak, ekkor Dr. Manuela Karenga, egy fekete emberjogi harcos alkotta meg a Kwanzaát, az afro-amerikaiak identitásünnepét.Kwanzaa idején hasonlóan a karácsonyhoz és a Hanukkah ünnepéhez gyertyát gyújtanak, a kinarán.


Kinara, a Kwanzaa egyik szimbóluma
A Kwanzaának saját zászlója van, a bendera, amely piros, zöld és fekete színekből áll. A fekete a Kwanzaát ünneplő embereket jelképezi, a piros a történelmükben elszenvedett balsorsot, a zöld a remény színe a benderán.A karácsonyhoz hasonlatosan ajándékot adnak egymásnak az emberek Kwanzaa ünnepén, ünnepi vacsorát fogyasztanak, és jellegzetes afrikai ruhát viselnek.


A Kwanzaán jellegzetes afriaki ruhába öltöznek az afro-amerikaiak
A Kwanzaa napjai mindegyikének van jelentése, az első napon az afro-amerikaiak egységét, a másodikon a saját magukért való kiállást, a harmadikon a közösségi szellemet, a negyediken az együttműködő gazdaságukat, az ötödiken a céljaikat, a hatodikon a kreativitásukat, és vegül a hetediken a hitüket ünneplik.

Nagyon boldog ünneplést kívánok minden olvasónak idén is!



Monday, December 22, 2014

Ajándékötletek (nemcsak karácsonyra) Amerika-rajongóknak

Lassan nem tudok úgy bemenni egy üzletbe, hogy ne jusson eszembe valamiről:...hmm, ez is érdekes lehet a blog szempontjából...Ezúttal a Hepi Otthon nevű üzletben ezeket találtam (kattintsatok rá, és nagyban is megtekinthetitek):






Nekem személy szerint a benzinkút tetszik a legjobban, az nagyon vagányul van megcsinálva.

Saturday, December 20, 2014

Magyar karácsony amerikai hangulattal 2.

Amerikai "hatásvadászatom" eredményeit ezúttal az OBI-ból mutatom be nektek. Nincs igazi karácsony odakint kerti díszek nélkül, és minél nagyobb, minél több áramot eszik meg, annál jobban szeretik. Az OBI-ban egyelőre csak kisebb kerti díszek vannak, de legalább már vannak.
Amíg kint laktunk karácsony fele program volt autókázni a környéken esténként, és gyönyörködni a fényekben. (Ez a Halloween időszakára is igaz volt, csak a kerti dszlet volt más.)



 Szintén nincs karácsony az USA-ban a szépséges hógömbök nélkül, az OBI-ban is nagyon kedveseket lehet beszerezni,igaz, elég borsos áron.



 Annak idején, amikor 2005-ben kimentünk, ámultam és bámultam karácsony táján a zenélő figurák láttán, mint egy kisgyerek. Ahogy megszületett a lányom, végre volt ok ilyen butaságot beszerezni. Persze azóta sok idő eltelt, és itthon is népszerűek lettek ezek a figurák, bár azért annyira nem általánosan elterjedtek, mint odakint. Az itthoni árak ezt szintén nem teszik igazán lehetővé.

Saturday, December 13, 2014

Amerikai hangulat - magyar karácsony

Mióta Magyarországon élek megint, folyamatosan keresem az amerikai "ingereket", hangulatot, tárgyakat. Biztos vagyok benne, hogy sokan azok közül, akik ezt a blogot olvassák, hasonló mániával küzdenek, mint én.
Ez a poszt a Butler's-ben jártamban pattant ki ma a fejemből, amikor elkezdtem telefonnal fotózni olyan tárgyakat, amelyek egy picit közelebb hozhatják a magyar olvasóhoz Amerika hangulatát.

Ma ezeket találtam:

Íme egy hot-dog-dísz, amely visszaidézheti a New York utcáin szinte szimbolikus hot-dog-árusokat, (igaz, abban pickle van nem saláta, de azt majd jótékonyan takarják el a karácsonyi fények.)



Még több NYC!


Ez is szinte szimbólum, a gum-ball machine, azaz a rágó-automata, most akár a karácsonyfádon függhet!


És nincs is igazi amerikai hangulatú karácsony színes cupcake-csodák nélkül, nos ezek biztosan nem fognak hízlalni.


Készíthetünk kekszeket Merry Christmas felirattal, de akár só-liszt gyurma díszeket is. Ajándéknak sem utolsó.


Szerencsére az amerikai karácsonyfa elmaradhatatlan kelléke, a a candy cane is kapható a Butler's-ben. Amúgy annyira vacak, hogy garantáltan megmarad dísznek a fára.


Az amerikai zászló csillagaira hajazó pihe-puha takaró szintén jó ajándék lehet.

A beszerzési árakról most inkább nem írnék, mert az rontaná a készülődés hangulatát. Tömött pénztárcát mindenesetre vigyünk.




Friday, December 12, 2014

Hogyan tanuljunk politikai szaknyelvet?

A kérdésre a válasz nagyon egyszerű, hála istennek ma már megannyi lehetőségünk van arra, hogy a politikai eseményekhez kapcsolódó jogi, gazdasági terminusokat is eltanulhassuk.
Különösen mostanában, amikor az amerikai sajtó érdeklődéssel fordul a magyar politikai események fele...
Én leginkább a yahoo oldalán szoktam átolvasni a napi híreket, nos mostanában naponta, kétnaponta van valamiféle hír, ami eljut a tengeren túlra is. Egyfelől jó látni, amint a kívülálló objektíven tud megnyilatkozni, másfelől pedig nagyon hasznos lehet ezekből a cikkekből eltanulni a fontos kifejezéseket, idiómákat.

Lássuk csak, hogyan tegyük?
1.
Adott a szövegünk. Olvasás és esetleges szótárazás után érdemes kiválasztani a kulcskifejezéseket.Ez nagyon fontos: ne szavakat tanuljunk, hanem szavakat a megfelelő prepozíciókkal, illetve együtt gyakran használatos kifejezésekkel.


Budapest (AFP) - Hungary's tax chief is suing the top US diplomat in Budapest for defamation, her lawyer said Thursday, days after an ultimatum from Prime Minister Viktor Orban amid a spiralling row with Washington over corruption.
"Ildiko Vida has filed a criminal complaint for defamation and a complaint for damage to her reputation and we are asking for five million forints (over 16,200 euros, $20,180) in damages and an apology," Vida's lawyer Barnabas Futo told AFP.
US charge d'affaires Andre Goodfriend told the weekly Heti Valasz last week, without naming Vida, that he had knowledge of corruption within the tax authority and that these cases were not investigated.
Vida is one of six Hungarian officials hit with a US entry ban in October over alleged corruption, although she has denied wrongdoing.
On Monday, Orban ordered her to sue Goodfriend over his comments, threatening to fire Vida if she didn't take action.
Hungary's row with Washington has escalated since US President Barack Obama in September criticised Budapest for attacks on civil society.
Remarks last week by Republican Senator John McCain calling Orban, whom critics accuse of curbing democracy and cosying up to Russia's Vladimir Putin, a "neofascist dictator," did little to quell tempers.
Futo admitted on Thursday however that unless the US lifts Goodfriend's diplomatic immunity, the case will not proceed.
2. 
A kiemelt kifejezéseket ki is írhatjuk magunknak. Nem vagyok híve a szótárazásnak, inkább annak, hogy szavakat megfelelő környezetben tanuljunk meg. Nagyon fontos ez, hiszen például a row szóról először a sor jut eszünkbe, miközben a row with ebben a szövegkörnyezetben vitát fog jelenteni valakivel.Nem mindegy!
Vagy ott van az angolul két szóban elintézett deny wrongdoing, amit magyarul sokkal körülményesebben mondunk!
Ilyen legyen tehát a kifejezéslistánk (a könnyebbség kedvéért most ideírtam a magyar megfelelőket):
tax chief   az adóhatóság vezetője
sue someone for defamation rágalmazásért perel vkit
row with éles vita valakivel
file for criminal complaint büntető pert indít
damage to someone's reputation valaki jó hírnevének a kára
charge d'affaires ügyvivő (politikai)
tax authority adóhatóság
case is not investigated az ügyet nem  vizsgálják (nyugodtan lehet passzív szerkezetbe tenni a magyart is, legalább megjegyezzük, hogy az ilyen szövegekben az angol gyakran használja a passzív formát, szóval: az ügy nincs vizsgálva)
someone is hit with entry ban valaki belépési tilalommal van  sújtva
deny wrongdoing  tagadja, hogy elkövetett volna valamit
criticise someone for something  kritizál valakit valamiért
quell tempers lecsendesíti a kedélyeket
diplomatic immunity mentelmi jog a diplomatáknál
3.
Ha megvan a kifejezéslista, akkor addig érdemes olvasni a szöveget, amíg szó szerint az agyunkra megy, azaz amíg össze nem tudjuk magunk is rakni.
Ehhez egyrészt meg kell jegyeznünk a sztorit, (ez itt adott, mert ismerjük a magyar hírekből az ügyet), másrészt meg kell tanulnunk a kulcskifejezéseket, hiszen ezek nélkül egyedül nem tudnánk a történetet elmesélni.
4.
Márpedig a cél ez: a passzívan befogadott szövegből aktívat "készítsünk", mert a nyelvtanulásban is érvényes az, hogy amit saját magunk "tapasztalunk" ki, írunk le és gondolunk át, az jobban megmarad, mintha magolnánk a kész, elénk tett szöveget.
5. 
Az általunk elkészített szöveget, amikor már nagyjából biztosak vagyunk abban, hogy helyes, és hogy tartalmaz minden megtanulandó kulcskifejezést, írjuk le, és nemes egyszerűséggel mondjuk fel.
Miért?
Mert amíg az olvasott anyag csupán 10%-a marad meg  három nap után az agyunkban, addig a látott (film) 30%-a, a látott és hallott 50 %-a, míg a kimondott és cselekvéshez kötött anyag 90%-a!!!! (Bobbi DiPorter)
Jó lenne a 90%?
Mondjuk fel a cikket sétálgatva, és az egyes részekhez rendelhetünk egy mozgásformát, amit az agyunk összeköt a résszel.
A szövegünket tehát elolvastuk, megértettük, kipreparáltuk, a kulcskifejezéseket megtanultuk, írtunk belőle egy saját verziót, és azt fel is mondtuk.Ezek után egészen biztos vagyok benne, hogy a fenti, elsőre talán nehéznek tetsző szöveg már csupán egy ujjgyakorlatnak tűnhet.
Én egyébként ezzel a módszerrel tanultam meg fél év alatt nulláról angolul és tettem sikeres középfokú vizsgát, mielőtt kimentünk Amerikába.

Tuesday, December 9, 2014

Napi rövid

A világ legnagyobb munkáltatója a US Department of Defense, azaz a hadsereg és intézményei, kicsivel több mint 3.2 millió munkavállalója van. A kínai népköztársaság a második ebben a versenyben, 2.3 millió állami alkalmazottal, a harmadik pedig a Walmart 2.1 millió alkalmazottal.



forrás: todayifoundout

Monday, December 8, 2014

Kis karácsonyi EGY DOLLÁROS játékmustra avagy magyar szülőidegesítő poszt

Íme, néhány a sok száz játékból, amelyeket megvehetnénk, ha éppen most egy amerikai dollárbolt közelében tartózkodnánk...
 Milyen könnyen lehetne elhalmozni a gyerekeket ajándékokkal fejfájás és befizetetlen számlák nélkül...Nézzük,  melyek azok a dolgok, amelyekért pofátlanul sokat kérnek Magyarországon, kint az USA-ban pedig gyakorlatilag filléres kategória:

Fakockák bébiknek (egy ilyen itthon úgy 2 ezer forint körül van):
Napenergiás bólogatók, rengeteg variációban (itthon 7-800 forint és nem karácsonyi):
Science for Kids, kísérletes játékok gyerekeknek, négy féle, ez itt a kristálynövesztő (MAGYARORSZÁGON KIZÁRÓLAG TÖBB EZERÉRT):
Barbie utánzatok (Magyarországon legalább ezernél indul és ezeknél jóval gagyibb):
Glitteres póni játékszett, igen ez is egy dollár:
Magyarországon aranyárban, Frozen kiegészítők egy dollárért:
Ékszerkészítő szett (ma vettem egy budapesti játékboltban egy igen hasonlót, konkrétan 1490 ft-ért ):
Kis autók fából (valami oknál fogva Magyarországon a fajátékok is a megfizethetetlen kategóriában vannak):
A Tesz-vesz város atyjának könyvei egy dolláros áron:
Dolláros színezős szatyor (Hasonlót a KIK-ben ugyan kapni, de inkább ötszöröséért):
Akinek van kedve tovább is nézegetni, az itt megteheti. Aki pedig már felborította a számítógépet dühében, azzal mélyen együttérzek.

Wednesday, December 3, 2014

Kis amerikai klímahatározó

Bizony az USA-n belül való utazgatás nem olyan egyszerű, mint leszaladni a Balatonhoz. Mivel az egyes államok klimatikus viszonyai gyakran teljesen eltérnek (még államon belül is), erre fel kell készülni!

Soha nem fogom elfelejteni , amikor a Vadnyugatra utaztunk, és két nap leforgása alatt a sivatagból átkerültünk a tengerpartra, onnan pedig a Sequoákat látogattuk meg és hirtelen a télbe csöppentünk.

Szerencsére van egy klassz oldal, ez a http://www.usclimatedata.com/, ahol minden  időjárással kapcsolatos aggodalom elszáll, mert államokra bontva (ezeken belül városokra is rá lehet keresni) meghatározza az átlaghőmérsékletet, csapadék mennyiségét, napsütéses órák számát, és mindezt teszi havonkénti bontásban.

A metrikus rendszert használókra is gondoltak, úgy egyszerűen a Fahrenheit fokot át lehet állítani Celsiusra, és ekkor az inch is átalakul milliméterre.

Ilyen adatokat nézhetünk meg:

Average high in °C:


azaz legmagasabb átlaghőmérséklet
Average low in °C:


legalacsonyabb átlaghőmérséklet
Av. precipitation in mm:



átlag csapadékmennyiség mm-ben
Days with precipitation:



csapadékos napok száma
Hours of sunshine:




napsütéses órák száma


Annual high temperature:éves legmagasabb átlaghőmérséklet
Annual low temperature:éves legalacsonyabb átlaghőmérséklet
Average temperature:átlaghőmérséklet
Average annual precipitation átlagos éves csapadék- 
Days per year with precipitation csapadékos napok száma az évben
Annual hours of sunshine:éves napsütéses órák száma

Av. annual snowfall:   átlagos éves hó mennyisége


Ha ez nem lenne elég, akkor a napis szintű előrejelzést a weather.com-ot ajánlom, én még a magyar időjárást is ott követem, eléggé akkurátus.



Tuesday, December 2, 2014

Black Friday(videó+szöveg)

Text Version:
“Black Friday” as a name for the day after Thanksgiving was coined by police officers in New England. One of the earliest documented references of this was in December of 1961, where Denny Griswold of Public Relations News stated: “in Philadelphia, it became customary for officers to refer to the post-Thanksgiving days as Black Friday and Black Saturday. Hardly a stimulus for good business, the problem was discussed by… merchants with their Deputy City Representative… He recommended adoption of a positive approach which would convert Black Friday and Black Saturday to Big Friday and Big Saturday.” (Referring to the traffic and number of accidents.)
“Big Friday” never caught on, but over the next decade, more and more references can be found in various newspaper archives of this particular Friday being called “Black Friday” for this reason.
In the 1980s as the name’s popularity spread throughout the United States, a new origin theory popped up, often touted by the media, that most retailers operated at a financial loss for the majority of the year and Black Friday was named such because it was the day of the year when the retailers would finally see a profit, moving out of the red and into the black.
This simply isn’t true. While there are some retailers that depend on the Christmas season’s revenue to make a profit for the year, most see profits every quarter based on the quarterly SEC filings of major retailers in the United States. There are also no documented references to this potential origin predating November of 1981.
Another common theory often put forth is that the name came from the famous “Great Depression” stock market crash in 1929. While this does pre-date the “New England police” origin, the problem is that the event in question happened on a Tuesday, not a Friday- also, it was on October 29th, so had nothing to do with the day after Thanksgiving.
The actual “Black Friday” stock market scare happened in 1869, was in September, and had to do with gold prices- so, again, nothing to do with the day after Thanksgiving.
While we’re on the topic of Black Friday myths, it should be noted that Black Friday is not the biggest shopping day of the year. In fact, it’s typically not even in the top five, though has cracked the ranks a few times.
The real biggest shopping day of the year is nearly always the Saturday before Christmas, except when Christmas falls on a weekend day, in which case the biggest shopping day of the year is usually the Thursday or Friday before Christmas. Thus, the procrastinators seem to outnumber the early birds.
(Forrás:todayifoudout.com)

Saturday, November 29, 2014

Thanksgiving margójára

Idén november 27-re esett Thanksgiving napja az Egyesült Államokban, és ezzel megkezdődött a karácsonyi szezon is, ami talán a legboldogabb, legfelhőtlenebb szakasza az évnek, a téli depresszió tüneteit soha sem detektáltam magamon, amíg ott éltem.
Ebben az időszakban azon kívül, hogy hatalmas evések-ivások, közös családi és baráti bulik, brutális leárazások és mindenhol cukorfelhős karácsonyi hangulat van, valóban elgondolkodik az ember azon, hogy mi mindenért lehet hálás. És hát, ha másért nem, de a csodálatos téli szezonért mindenképpen, még akkor is, ha ez a fogyasztói társadalom külcsínje, én vállalom: imádtam minden percét.

Mióta visszatértem Magyarországra, ilyenkor ösztönösen keresem azokat az ételféleségeket, amelyeket a Thanksgiving-partykon az USA-ban felszolgálnak.Idén nagy örömömre találtam is két jellegzetes Thanksgiving-kelléket,- ez itt a reklám helye-, az Aldiban: juharszirupot és édes krumplit.

A juharszirup nemcsak a hálaadás napjának sztárja, hanem egész évben megédesítheti a reggeleket, ugyanis leginkább az amerikai palacsintát érdemes benne megtocsogtatni, de bevallom, én annyira szeretem a karakteres karamellás ízét, hogy egyszerűen teáskanállal lopakodom a spejzba és úgy kanalazgatom...:)

Juharszirupos amerikai palacsinta recept (szerintem a vajas-juharszirupos csuszpájz helyett jó lesz a juharszirup magában is, persze jó kalóriadúsan az igazi):



Az édes krumpli számtalan módon felhasználható, íze szinte teljesen a sütőtökére hasonlít, nagyon fínom alternatíva a hétvégi sült csirke mellett is. Egészséges alternatíva!
 De lehet belőle pitét (sweet potato pie) is készíteni, amelyik az ilyenkor szintén tradicionális sütőtök-pitéhez (pumpkin pie) hasonlít, még fűszerezésében is. Ez az az ételféleség, amit szinte minden Thanksgiving idején megkóstoltam, sőt magam is elkészítettem, de valahogy egy évben egyszer elég volt belőle. Ennek ellenére érdemes kipróbálni, mert ízlések és pofonok különbözőek lehetnek.Az amerikaiak imádják.

Íme egy videórecept:




Megjegyzés: a made from scratch kifejezés a magyar háziasszonynak igen vicces lehet. Annyi a jelentése, hogy nem félkész összetevőkből ütjük össze az ételt, hanem elejétől a végéig végigvisszük a főzési-sütési folyamatot. Ez is tipikusan amerikai dolog, ugyanis  például a pancake elkészíthető porból, a pumpkin pie-hoz felhasználható konzerv, előre fűszerezett sütőtökpaszta, akkor a dolog már nem made from scratch.:)

Thursday, November 27, 2014

Amikor a tallér és a dollár találkozott



A mai nyúlfarknyi bejegyzésem egy szívemnek kedves könyvecske, az Új anyanyelvi kaleidoszkóp egyik nyelvművelő írása révén született.
Az írás a magyar nyelvünk tallér szavának eredetét tárja fel, mely a XV.-XIX. századok között fizetőeszköz volt, pontosan 72 ezüst krajcárt ért vagy 24 garast.
Maga a szó a német thaler/taler átvétele, ez pedig tulajdonképpen egy város nevéből származik.A magyar dollár szó szintén a thalerből ered, de a tallér és a dollár egymástől függetlenül és teljesen különböző úton került a magyar nyelvbe.
Az angol nyelvbe a dollar szó az alnémet daler szóból került át a XVI. században, a daler jelentése tallér volt.
Tehát ha jól meggondoljuk, a dollár nem más, mint a tallér, így aztán komolyan sajnálhatjuk, hogy a XIX. században leváltottuk....:)

Forrás: Új anyanyelvi kaleidoszkód, Grétsy-Felde, 1980

Monday, November 17, 2014

DÖBBENETES: Amerika az ötvenes évek végén I.

A kezembe került a Világjárók sorozat, nem egy mai darabja, hanem 1966-os kiadás, Georges Blond könyve, Egy francia házaspár Amerikában. Máris hozzáteszem, a könyvet 1957-ben írta, de kis hazánkba csak 9 évvel később ért el, és fordították le.
Amiért teljesen döbbentes olvasmány, az az, hogy a leírtak nagy része a mai Magyarországra lenne csak igaz, ami a fejlettséget illeti, sőt olyan dolgokról is ír, amelyek még ma sincsenek Magyarországon, (Amerikában meg már nincsenek, mert azóta haladt a technika.)(Miközben arra számítottam, hogy azért a nyolcvanas évek eleji Magyarországgal fogok párhuzamokat találni, én ennél korábbra nem emlékszem, mert 1978-ban születtem.)

A könyv nyelvezete meglehetősen ódivatú, mégis úgy döntöttem, bizonyos részeket beszamárfülezek, és kimásolom a blog olvasóinak, mert számomra vagy nagyon érdekes, vagy olyasmi, amit én sem tudtam, vagy egyszerűen döbbenetes, hogy az ötvenes évek végén emberek milliói már olyan színvonalon éltek, amit még most is csak remélhetek a távoli jövőben itt, Kelet-Európában.
Georges Blond amúgy egy körutazást tett, írói jogdíjaiból, azaz kint nem élt huzamosabban, de mindenesetre pár hónapot kint tartózkodott, méghozzá a legjobb hotelekben, és az élményeit leírta.Így született a könyv.


New Yorkba érkezett meg, a beszámoló ezzel kezdődik. Két szösszenetet emelek ki csupán. Egyébként megannyi dolog, amin ő akkor elcsodálkozott egyezett meg az én rácsodálkozásaimmal annak idején, ez egyszerűen az amerikai és az európai életvitelbeli sajátosságok miatt van így.

"Manhattanben füstölnek az utcák. Ez volt a második dolog, amit észrevettem.Hol itt, hol ott tűnik fel, hogy gőz száll fel a kövezetből. Azonnal megkérdeztem, ez meg mi?
- Szeptembertől kezdve fűtik az utcákat- válaszolták. Gőzzel telt csőhálózat vonul az úttest alatt, hogy megakadályozza az eljegesedést. Fűtött úttesteken gördültünk végig."

Nos, kérem, a magyar hajléktalan is biztos örülne a fűtött úttestnek (amúgy én is most értettem meg, miért vannak egyes helyeken gőzölgő kis kéménykék  NYC-ben az úttesten).

Leír még egy érdekességet a fura masinák hazájából:
"Szállodánk földszintjén bélyeget vásároltunk, de nem élő embertől, hanem az automatából. Takarítson meg egy utat a postahivatalba- tanácsolja a készülék felirata. Aszerint, hogy ki milyen pénzdarabot dob be, s milyen bélyeget kíván, többféle kombináció lehetséges, de akármilyent választ az ember, néhány centtel többe kerül, mint ami rájuk van írva."

Nos, 1957-ben.... ahogy halad a könyv előre, egészen sokféle automatáról ír..... ezek még mindig nem érkeztek meg hozzánk, noha 57 év telt el azóta...és a posta is lassan kimegy a divatból.

Sunday, November 16, 2014

Műanyag tükör telefon helyett?

Mindig elcsodálkozom azon, hogy a legidétlenebb ötletek is profitábilisak a tengeren túl.

A mobiltelefon-addikció tanulmányozásához nem kell messze menni, elég ha felszállok a villamosra és végignézek a huszonéveseket, mindenki a ketyeréjét bújja. Magamon is észreveszem, hogy mióta (ez év áprilisa, tudom, oldschool vagyok) az okostelefonra változttam, többször becsekkolok a Facebookra.

A függőség persze egészen komoly méreteket ölthet, annyira, hogy az ember számára már szinte érthetetlen, mit tudott magával kezdeni a telefon előtti időszakban. Ezt lovagolta meg a NoPhone Team, akik gyakorlatilag egy fekete, okostelefon méretű és formájú műanyagdarabbal rukkoltak elő, amit 12 dollárért kezdtek árulni. Hamarosan megjelent a "fejlesztés" a NoPhone with Selfie, ami nem más, mint a műanyag lap egy vékony tükörmatricával, ez már 18 dollár.

A projekt október 29-én indult a Kickstarter-en és eleddig 18 316 dollár bevétele van a csapatnak, ami azért amerikai viszonylatban is jó pénz, még ha egy magas, hat ezer dolláros havi fzetést veszünk alapul, ez akkor is a háromszorosa, nem egészen egy hónap alatt.

Persze, poénnak elmegy, bár annak meglehetősen drága.Gondolom a fiatalok körében népszerű a NoPhone, mint poénajándék. Egy testimonial szerint az egyik vásárló eddig éjjelente alig tudott aludni, fogta a kezében a telefonját és pánikolt, mióta No Phoneja van, végigalussza az éjszakát.
Ez segített a függőségén.
Más azt írta, hogy a párjával egy teljes hétre meg tudta szakítani a kapcsolatot, hiszen a NoPhone-on nem lehet üzeneteket irogatni.

Nos nekem lenne néhány 12 dollár alatti ötletem...
Ezt akkor is el tudná érni, ha:
1. kikapcsolná a telefonját, és magával vinné a táskájában, garantáltan nem zavarná---INGYENES
2. egy régebbi már nem használt, kikapcsolt telefonjával rohangálna----INGYENES
3. esetleg fogna egy  kis téglalap alakú tükröt, lefestene egy vastag kartont feketével és ráragasztaná---egy óra kreatív elfoglaltság--kb 1 DOLLÁR
4. a dollárboltban venne magának játéktelefont ---1 DOLLÁR

Saturday, November 8, 2014

Kilencvenes évek: picit másképp

Időnként még kiesik egy csontváz a szekrényből, azaz abból a konténernyi holmiból, amit elhoztam Amerikából időnként még fel-felbukkan egy, kevésbé fontos (nyilván az, ha eddig nem kerestem:).

Tegnap örültem meg három dvd-nek, mert ezeket is csak kint lehetett kapni, Magyarországon még nem volt olyan vállakozó kedvű és komolyabb számítógépes tudással rendelkező, aki ilyeneket kezdett volna gyártani.(De hátha majd most...)

gyerekfoglalkoztató cd-k



Láttam már zenés torna dvd-t, játékdvd-t, vagy éppen angol oktató dvd-t a nagy bevásárló központokban Magyarországon is, de ilyesmiket nem...márpedig érdemes figyelembe venni, hogy mind a három a kilencvenes évek terméke...Így különösen érdekesek.

Az első egy Brain Bytes Greeting Cards, azaz üdvözlő kártya készítő program 1998-ból, (amit persze, hogy el lehet készíteni egy Paint vagy egy Word programmal is, de ennek pont) az a lényege, hogy kisgyerekekre van szabva, már négy éves kortól ajánlják. A még olvasni nem tudó gyerekenek úgy lett kifejlesztve, hogy minden leírt szó elhangzik, és a gyerek képes segítséggel egyedül navigálhat a programok között. Nagyon egyszerű és könnyen kezelhető felülete van, ugyanakkor sokféle lehetőséget nyújt a kreatív időtöltésre.

A második, kék színű a Rugrats (igen népszerű rajzfilmsorozat volt a kilencvenes években) Print Shop, amivel már 1999-ben online scrapbookot készíthetett a gyermek (ez vagy 15 évet váratott magára Magyarországon), de lehetett vele csinálni csomagolópapír-design-t, üdvözlő kártyákat, sőt papírnapló lapjait is vagy éppen levélpapírt.

A piros színű pedig egy teljes sorozat volt, a Jumpstart, 1996-ból(!), amely figyelembe véve a különböző korosztályok pszichés fejlettségét, gyakorlatilag egy online fejlesztőpedagógiai program volt, rendkívül népszerű az Egyesült Államokban.A fejlesztőpedagógiai szemlélet és képzés Magyaroszágon alig tíz éves múltra tekint vissza.

Sajnos már egyik program sem kompatibilis a számítógépünkkel. :(

Ha belegondolok abba, hogy magyar egyetemistaként 1998-ban láttam először internetet és kezdtem egyáltalán pötyögni valamit a számítógépen, a felsőoktatás még elfogadta a kézzel és írógéppel írt beadandókat ebben az időben....nos talán kész csoda, hogy ezt a blogot írom (még mindig három ujjal, de elképesztő sebességgel). Ezek a programok most is nagyon hasznosak lennének a gyermekeink számára, tekintve hogy a sok online játék nagy része eléggé kis kreativitást és tudást ad (ugratni a képernyős lóval, vagy öltöztetni a rajzolt kislányt, sminkelni a monitorbarbie-t ezek szerintem nem túl fejlesztőek.)

A mai gyerekek már beleszületnek a számítógépek világába, de lehetne számukra adni értelmes időtöltést a gép előtt, és a fenti programok mindegyike ilyen....(volt már a kilencvenes években is, igen tudom más történelem, más lehetőségek, de akkor is....:)